A motivációról

Miért van az, hogy az értékesítők néha pörögnek – ki hosszabb, ki rövidebb ideig -, néha pedig hosszú napokon keresztül csak kávéznak a kollégáikkal?

A kérdésre a választ a motiváci

ó fogalmának boncolgatásával kell keresnünk.

Az átlagos dolgozó képességeinek mindössze 20-30%-át mozgósítja, míg a magasan motivált munkaerőnél a képesség-potenciál kiaknázása a 80-90 %-ot is elérheti.

A motiváció valamilyen késztető erőt takar, amelynek segítségével az egyének el akarnak érni egy célt valamilyen igényük vagy elvárásuk teljesítése érdekében. A témával kapcsolatos elméletek megkísérlik megmagyarázni a motiváció természetét, és megpróbálnak választ adni arra, hogy miért úgy viselkednek az emberek, ahogy éppen teszik?

A vezetés szempontjából a motiválás olyan cselekvést jelöl, amelynek eredményeként a vezető rávesz másokat a szervezeti célokat szolgáló tevékenységek végzésére, illetve azok hatékonyabb végrehajtására. Ha a vezetőnek gondot okoz egy beosztottjának az ösztönzése, a problémát figyelembe véve kell cselekednie, ehhez pedig ismernie kell azokat a tényezőket, melyek az emberek munkáját befolyásolják.

Nincs általános motivációs elmélet, amely minden ember minden viselkedésére alkalmazható lenne, a motiváció sajátosságai mindig a konkrét helyzetben vizsgálhatók. Ebből adódóan a téma különböző megközelítésének ismerete nyújt segítséget a munkahelyi szituációk vizsgálatánál.

Az elméletek egy része azokra az okokra koncentrál, amelyek a viselkedést kiváltják, más részük arra a folyamatra, amelynek eredményeként az adott viselkedés bekövetkezik. Az okokra koncentrálókat a motiváció tartalmi elméleteinek, az utóbbiakat folyamat elméleteknek nevezzük.

Az elméletek, és a belőlük kiragadható praktikák tehát annak a piros gombnak a megtalálásában segíthetik a vezetőket, amelynek a megérintése után az értékesítő felhajtja az utolsó korty kávéját és a „Várnak az ügyfelek!” varázsigét mormolva elindul tárgyalni.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólás beküldése

*